A Kaštelai öbölt északon körülveszik a Kozjak, Opor és Trečanica hegyek, amelyek a tengerig ereszkednek. A legmagasabb és leghosszabb a Kozjak hegy, amely 16 km-en át szétnyúlik Klistól északon és a Malačka kanyarulatig nyugaton. Legjellegzetesebb a sziklafala, amely a leghosszabb Horvátországban, azonban nem magas (50 – 250 m).
A legmagasabb csúcs a Veli vrj (779 m).
Érdekes a flóra: a mediterrán mirtuszok, vajvirágok és szamócafa a déli lejtőkőn nőnek, az északi lejtőkőn pedig a szubmediterrán fekete és fehér gyertyánfa, fekete kőrisfa, tölgyfa és hasonló.
A Kozjakon több fajta endemikus növény található, köztük orchideák is.
A múltban a Kozjak hegyen keresztül karaván utak vezettek. Ma Kozjakon és a Kaštelanska zagora szomszédos hegyein kb. 80 km kijelölt hegymászóút van, amelyek nagyon kellemesek rekreatív hegymászáshoz. Kozjak sziklái híresek alpinistamászó utakról (pl. a «Malačka» hegymászó otthon közelében), amelyek nem igényesek és amatőrök is fel bírnak mászni rajtuk.
A Kozjak lejtőin tűzelleni út létezik, amelynek köszönhetően biciklivel el lehet jutni minden otthonig, kelettől nyugatig.
A Kaštelai hegyek csúcsait a Dalmácia és a «A horvát államiság nyomaiban Bijaći – Klis» hegymászóút köti össze. 30 km-es hosszúságban 19 ellenőrzési pont van, amelyek többsége szakrális épület a horvát fejedelmek idejéből (Szent Marta Bijaćiban, Szent Nofar, Stomorija, Szent Raduni Juraj, Szent Ivan Biranj, Szent Kuzma és Damjan, Szent Putalji Juraj stb.).
Ritkán fordul elő, hogy egy ilyen kis területen 4 hegymászóotthon van (Putalj Kaštel Sućuracban, Koludar Kaštel Kambelovacban, Split és Malačka Kaštel Stariban), egy menedék-ház (Orlovo gnjezdo/Sas fészke Kaštel Kambelovacban) és vadászotthon, ahol a hegymászók felfrissülhetnek és megaludhatnak.
A hegymászó egyesületek csoportoknak és egyéni személyeknek szívesen kísérőt biztosítanak – hegymászót, amelynek köszönhetően a látogatok egy gyönyörű kilátásban élvezhetnek (Kaštela, Kaštelai öböl, Trogir, Split, középdalmát szigetek és Kaštelanska zagora).